Ahogyan weboldalunkon is olvasható, a Magyar Hemofília Egyesület több, mint 30 éve az orvostársadalommal együttműködve vállalja betegtársaink képzését, felvilágosítását, sorsának jobbítását, érdekképviseletét, egészségügyi problémáinak megoldását.
E hosszú idő alatt sok-sok kedves, becsületes, vidám és érdekes ember került kapcsolatba az egyesülettel, így nem is csoda, hogy sok nagyon erős kötődés, sőt, barátságok is születettek köztük. A kíváncsiság is erős azok felé, akikről régen hallottunk. Például vajon most mi lehet azzal az eleven táborozóval, aki este sehogyan sem akart elaludni? Aztán kiderül, hogy dolgozik, van már gyereke is, és esélyes, hogy most az Ő gyereke nem akar elaludni, de az ilyet sokkal jobb első kézből hallani. Meg persze azt is, hogy boldog, jól van, és Ő is gondol néha a régi jó csapatokra.
Ez az érzés és gondolat ihlette meg egy olyan találkozó ötletét, amikor kötetlenül tudunk beszélgetni egymással, de azért az izgalmak sem hiányoznak. Be is bizonyosodott: ez tökéletesen megvalósítható volt egy baráti csocsóverseny közben!
A viadalt az online felületen hirdettük meg, s a jelentkezők sorra regisztráltak az eseményre. Helyszínnek egy fővárosi klubbot választottunk, ahol fontos szempont volt az akadálymentesség, illetve az sem volt mellékes, hogy csocsóasztalok is legyenek. Aztán eljött a várva várt novemberi szombat délután. Kint határozottan hűvös idő volt, de minket fűtött a találkozás öröme és a versenyszellem is. Igen, mert talán egyikünk sem gondolta, de mindenki komolyan vette a küzdelmeket, kihoztuk magunkból a maximumot! A gyakorlások során kitapasztaltuk az asztalok tulajdonságait és azt, hogy ki jobb elől- és ki hátul. Majd csapatokat osztottunk és elindultak a körmérkőzések, amik során pontokat lehetett szerezni. Senki sem adta magát könnyen, hatalmas sebességgel repültek a meglőtt labdák és taktikusan mozogtak a bábuk. Többször győzött az, aki az elején lemaradásban volt, még többször kiáltott fel az, aki potyagólt engedett be! Telt-múlt az idő és bár lassan körvonalazódott a végeredmény is, de mégsem akart egyik csapat sem pihenőidőt kérni, folyamatosan versenyben maradt mindenki, amíg le nem játszódott a teljes verseny. A tét nem volt kicsi: egy nagyon impozáns és egyedi vándordíjról volt szó; egy üvegből készült serleg, rajta pedig a Magyar Hemofília Egyesület címere, mint csocsóbábu van gravírozva. E díjat Kovács István és Molnár Zoltán vihette haza veretlen teljesítményükért, akiknek innen is gratulálni szeretnénk! És ugyanígy a többieknek is, akik eljöttek és nagyon magasra emelték az est fényét és a verseny hangulatát!
A rendezvénynek biztosan lesz folytatása, bár sajnos csak jövőre, de reméljük, hogy akkor is mindenkivel fogunk találkozni, aki most itt volt, és el fognak jönni más régi vagy új tagtársak, ismerősök, barátok.
Adományozás
