A hemofília az X kromoszómához kötötten, recesszív módon öröklődik. A VIII. faktor és a IX. faktor fehérje előállításáért felelős gének hibája miatt nem képződik megfelelő mennyeiségű véralvadási faktor. A férfiak nemi kromoszómája XY, ezért náluk az X kromoszóma hibája vérzékenységet okoz. A nők nemi kromoszómája XX, ezért az egyik X kromoszóma hibáját az egészséges másik X kromoszóma kompenzálni tudja, így a hibás gént hordozó nőknél – akiket carriernek, konduktornak is nevezünk – a betegség tünetei rendszerint nem jelentkeznek, ők csak a betegség hordozói lesznek, mivel a faktorszintjük 50% körüli. A hordozó nők kb. egyötödének azonban 30% alatti a faktorszintje, náluk vérzéses tünetek figyelhetők meg.
A recesszív öröklésmenet miatt a hemofíliás férfi fiai nem lesznek vérzékenyek, ha anyjuk egészséges, mivel anyjuk normális X és apjuk egészséges Y kromoszó
máját öröklik.
A hemofliás férfiak lánygyermekei biztosan öröklik az apjuk hibás X kromoszómáját, ezért ők a betegség hordozói, ún. obligát (biztos) carrierek lesznek. A betegséget a leányutódok viszik tovább, tehát a hemofília nem apáról fiúra, hanem anyáról az utódokra száll.
Ha az apa egészséges (tehát az X és az Y kromoszómája is normális), de az anya hordozza a betegséget (vagyis az egyik X kromoszómája egészséges, de a másik X kromoszómája hibás), a születendő fiúgyermeknek 50% esélye van arra, hogy hemofíliás lesz, leánygyermek születése esetén pedig 50% annak a valószínűsége, hogy a gyermek hordozó lesz.
Hemofíliás apa és hordozó anya utódainál előfordulhat, hogy lányuk (aki mindkét szülőjétől a hibás X kromoszómát örökölte) hemofíliás lesz. Ez az állapot igen ritka, mivel két kóros X kromoszóma többnyire életképtelenséggel jár.
A hemofília az esetek ⅓-ában ismeretlen okból, spontán génmutáció következtében alakul ki, hibás genetikai háttér nem mutatható ki a családi háttér vizsgálata során. Az ilyen esetekben a betegség vagy az anyában vagy a fiúmagzatban létrejövő új mutáció eredménye.
Napjainkban genetikai vizsgálatokkal eldönthető, hogy egy potenciális hordozó nő valóban hordozza-e a betegséget, illetve terhessége esetén megállapítható, hogy a születendő gyermek vérzékeny, vagy egészséges.
A biztosan hordozó állapot a családfa analízisből egyértelműen kideríthető, ebben az esetben molekuláris genetikai kivizsgálásra nincs szükség.
Biztosan hordozza a hemofília gént• a hemofíliás apa lánya,
• az olyan anya, akinek már több hemofíliás fia született,
• az olyan anya, akinek csak egy hemofíliás fia van, de a családban már előfordult hemofíliás.
A potenciális hordozó nők esetében a kérdést vagy a VIII. vagy IX. faktor gén rendellenességének azonosításával (ún. direkt mutáció vizsgálattal), vagy családvizsgálaton alapuló indirekt genetikai vizsgálattal lehet eldönteni. A VIII. faktor molekula nagysága és összetettsége miatt az A-hemofília esetében a molekuláris génanalízis jóval nehezebb, mint B-hemofíliánál. A súlyos fokú A-hemofíliás betegek közel felében ún. intron 22 inverziónak nevezett mutáció fordul elő, a többi eset genetikai háttere nagyon heterogén.
Hemofília hordozó nő terhességekor születés előtti vizsgálattal (ún. prenatális diagnosztikával) megállapítható, hogy a magzat egészséges vagy vérzékeny. A magzat neme anyai vérből azonosíthtó. Ha a magzat fiú, további vizsgálatok végezhetők. A terhesség 11. hete körül chorionboholy-mintavételből vagy a 13-16. hét között magzatvíz-mintavételből (amniocentézis) kapott mintákból a vérzékenység igazolható, vagy kizárható. A prenatális diagnosztika azonban csak abban az esetben javasolt, ha a szülőpár súlyos hemofíliás fiúmagzat esetén a terhesség megszakítása mellett dönt. A puszta kíváncsiság nem indoka az ilyen, magát a terhességet felesleges veszélynek kitevő beavatkozásnak.
Adományozás
