A vérzékenység története
Az ókorból fennmaradt írásos feljegyzések alapján a hemofília az egyik legrégebben ismert vérzési rendellenesség, a hemofília szinte egyidős az emberiséggel. A vérzékenységre történő első ismert utalás egy ókori zsidó vallási parancsban található: egy júdeai pátriárkától származó II. századi rabbinikus rendelkezés felmentette azt a fiúgyermeket a körülmetélés alól, kinek korábban két fiútestvére a szertartás következtében elvérzett. Az V. században lezárt babilóniai Talmudban a betegség tüneteinek és öröklésmenetének pontos leírása is szerepel.
A betegség első tudományos meghatározása J. C. Otto amerikai orvos nevéhez fűződik, aki 1803-ban leírta a betegség három legfontosabb ismérvét: a vérzékenység a férfiakat érintő, vérzési tünetekben megnyilvánuló, egészséges anyáról fiúgyermekekre öröklődő vérzési rendellenesség. 1952-ben írták le a klinikailag és genetikailag az A-hemofíliához nagyon hasonló B-hemofília első esetét.
A hemofíliát gyakran nevezik királyi betegségnek, mivel az angliai Viktória királynő a betegség hordozója volt s rajta keresztül a vérzékenység több európai uralkodócsaládban (angol, spanyol, porosz, orosz) is megjelent a XIX. század közepétől. A történelem leghíresebb hemofíliása II. Miklós orosz cár fia, Alekszej cárevics volt, az ő sorsát azonban nem a betegsége, hanem a bolsevik erőszak pecsételte meg 1918-ban, mikor családjával együtt Lenin utasítására lemészárolták. A vérzékenység kezelése csak az orvostudomány és a gyógyszerészet a XX. század második felében végbement fejlődésével vált lehetővé. Addig a pihentetés, a nyomókötés alkalmazása és a jegelés maradt az egyetlen gyógymód. Az 1960-as évekig a vérzékenységet gyakorlatilag nem tudták kezelni, ezért a legtöbb súlyos vérzékeny és a középsúlyos vagy enyhe vérzékenységben szenvedő betegek közül is sokan már gyermekkorban vagy korai felnőttkorban meghaltak legtöbbször agyvérzés, kisebb sebészeti beavatkozások vagy sérülések következtében. Azon kevesek, akik valamely szerencsés véletlen folytán mégis túlélték a betegség krízisállapotait, az ízületeiket tönkretevő ismétlődő bevérzések miatt egész életükre nyomorékká váltak. Az ízületeket és izmokat érintő bevérzések által okozott feszítő nyomás miatt a hemofíliát az egyik legfájdalmasabb betegségnek tekinti az orvostudomány.
keresés
Impresszum
Magyar Hemofília EgyesületLevelezési cím: 1538 Budapest, Pf. 529 • Tel.: 06-30-570-4804 • E-mail: mhe@mhe.hu • Nyilvántartási szám: Fővárosi Bíróság: 3170
Bankszámlaszám: 11707024-20272630-00000000 • Adószám: 19654171-1-43 • jogi nyilatkozat