Mi a plazma?
A vér sejtekből és plazmából áll. A plazma 90%-ban vizet, 10%-ban ionokat és szerves vegyületeket (plazmafehérjéket is) tartalmaz. A főbb plazmafehérjék az albumin, a globulinok és a véralvadási faktorok.

Mit jelent a plazma adása / plazmaferezis?
A gépi plazmaferezis a véradásnak egy speciális formája, amely során önkéntes plazma adóktól (donor) egy speciális készülékkel csak plazmavétel történik. A levett vért zárt, egyszerhasználatos rendszerben vérsejtekre és plazmára választják szét. A gyógyszergyártáshoz szükséges plazmát palackban gyűjtik, a vérsejteket visszakapja. Egy alkalommal maximum 750 milliliter plazmát adhat, amit két-három napon belül újratermel a szervezete. Egy évben összesen 25 liter plazmát adhat.

Mi történik az Öntől levett plazmával?
A plazmafehérjékből többféle életmentő gyógyszert állítanak elő, amelyeket számos betegség gyógyításában alkalmaznak:
• veleszületett és szerzett immunhiányos betegségek (10 donor kell egy immunhiányos beteg 1 havi gyógyszeradagjához)
• csontvelő- és szervátültetések,
• veleszületett vérzékenység (25 donor kell egy vérzékeny beteg egy heti gyógyszeradagjának előállításához)
• vérmérgezés,
• súlyos égési sérülés,
• autoimmun betegségek
(Ezeket a gyógyszereket térítésmentesen kapják a betegek.)

Kik adhatnak plazmát?
Egészséges, 18 és 60 év közötti személyek.

Mennyi ideig tart a plazma levétele?
Egy bő órát szánjon az adminisztrációval és a pihenéssel együtt a plazmaadásra.

Mire figyeljen oda?
Fogyasszon bőven folyadékot, már a megelőző napon is, legalább 2-3 litert, amit a plazmaadás napján folytasson. Éhgyomorral soha ne jöjjön! A plazmaadás időpontja előtt másfél, két órával étkezzen, kerülje a zsíros ételeket.

Milyen gyakran jöhet plazmaferezisre?
• két plazmaadás között legalább két napnak kell eltelnie
• plazmaadás után legkorábban két nap múlva jelentkezhet véradásra
• véradás után azonban csak egy hónap elteltével lehet plazmát adni