Bár az orvostudomány fejlődésével a betegek életminősége jelentősen javult és a születéskor várható élettartama lényegesen nőtt, a vérből előállított faktorkészítmények magukban hordozták a különböző vírusok átvitelének veszélyét.

A nem vírusinaktivált készítmények (vér, plazma, krioprecipitátum, nem vírusinaktivált faktorkoncentrátumok) alkalmazásának következtében a súlyos fokú hemofíliások többsége hepatitis B és C vírussal, valamint sokan HIV-vírussal is megfertőződtek. A vírusfertőzések gyakorisága erősen függött attól, hogy milyen eredetű gyógyszereket alkalmaztak az adott országban. Nyugat-Európában a vérzékenyek 60%-a hepatitis B-vel, 80-90%-a hepatitis C-vel fertőződött!

A HIV-fertőzés előfordulása már jóval nagyobb különbséget mutat: a súlyos fokú vérzékenyek közül az USA-ban 90%-ban, Nyugat-Németországban 53%-ban, Franciaországban 50%-ban, az Egyesült Királyságban 39%-ban, Hollandiában 17%-ban, Norvégiában 8%-ban, Belgiumban 7%-ban, Finnországban 1%-ban fertőződtek meg HIV-vel. A világ teljes hemofíliás populációját tekintve a HIV-fertőzés aránya 30-40%-ra tehető.

Magyarországon a vérzékenyek 90%-a hepatitis C-vel és 1,5%-a HIV-vel fertőződött. A 32 magyar HIV-fertőzött hemofíliás közül már csak 13-an élnek, és sok vérzékeny betegtársunk halt meg hepatitis fertőzéssel összefüggő májbetegségekben (cirrhosis, májrák) is.

A hatékony vírusinaktivációs eljárások bevezetésével 1987-től nem regisztráltak új HIV és 1990-től új hepatitis átvitelt az Egyesült Államokban. Azonban továbbra sincs megfelelő vírusinaktiválási eljárás a humán parvovírus B19 és a heveny májgyulladást okozó hepatitis A vírus ellen, továbbá nemrégiben igazolódott, hogy az új típusú Creutzfeldt-Jakob kórt (nvCJD) okozó prion vérrel illetve vérkészítményekkel átvihető.

Napjainkban a gondos donor-szelekció, a véradóktól levett vér kötelező szűrővizsgálatai, valamint a faktorkészítmények gyártása során alkalmazott vírusinaktiváló eljárások mind hozzájárultak ahhoz, hogy a vérplazmából előállított készítmények vírusátvitel szempontjából csaknem teljes biztonságot nyújtanak. Egyes gyógyszergyártók az összegyűjtött plazmák szűrését érzékeny PCR-módszerrel végzik, illetve a biztonság fokozása érdekében kombinálják az egyes vírusinaktiválási eljárásokat. Az ún. ablakperiódus miatt - amikor a donor már megfertőződött, de a fertőzöttsége még nem mutatható ki - azonban még így is lehetséges vírusátvitel. A rekombináns technikával előállított faktorkészítményekkel a vírusátvitel kizárt.

Az esetleges jövőben még ismeretlen kórokozók elkerülése érdekében nagyon fontos lenne, hogy Magyarországon is egyre nagyobb arányban alkalmazzanak rekombináns, tehát nem vérből előállított készítményeket a hemofília-ellátásban, de ezek aránya ma Magyarországon még csak 30%.